Magyarország folyamatosan egyeztet az Európai Bizottsággal a paksi beruházás versenyjogi vizsgálatáról - árulta el Aszódi Attila kormánybiztos a Magyar Hírlapnak. Azt is kijelentette, hogy mivel a projektben egyáltalán nincs állami támogatás, ezért tiltott állami támogatásról sem lehet beszélni.
A paksi atomerőmű bővítése után keletkező nagy aktivitású hulladék tárolására szolgáló létesítmény költsége 600-700 milliárd forintra becsülhető, jóval kevesebbre, mint amennyi a korábbi híradásokban szerepelt - mondta Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos kedd este az M1 aktuális csatorna esti hírműsorában.
Több lehetősége is van Magyarországnak, hogy megnyugtatóan rendezze a paksi atomerőműben keletkező hulladék, mint például a használt fűtőelemek elhelyezésével kapcsolatos problémát - mondta Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos hétfő este az M1 aktuális csatorna esti hírműsorában.
A paksi atomerőmű két új blokkjának üzemanyag-szállítási szerződését a finn modell alapján véglegesítik, a megállapodás hamarosan megszülethet az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint.
Erősen kezdte 2014-et az éppen újraválasztására készülő Orbán-kormány, január 14-én a kabinet Moszkvában megállapodást kötött két új atomreaktor felépítéséről Oroszországgal, ami várhatóan az évszázad legnagyobb beruházása lesz hazánkban. A projekt teljes költségvetése kb. 12,5 milliárd euró, hozzávetőlegesen 3900 milliárd forint. Az arányok érzékeltetése céljából: Magyarország 2013-as GDP-je folyó áron 29 ezer milliárd forint volt. Az év.... Az évszázad egyik legnagyobb sztorija Paks II.!
Nem kerül orosz tulajdonban az építendő két atomerőművi blokk - jelentette ki Aszódi Attila, a Paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos csütörtökön az MTI-nek, reagálva a Népszabadságban megjelent következtetésre.
Aszódi Attila kormánybiztos reményei szerint az Európai Bizottság egy éven belül döntést hoz arról, hogy a paksi atomerőmű tervezett bővítése összhangban áll-e az állami támogatásokról szóló EU-szabályokkal. A szerződésben pedig lesz arra tér, hogy negatív válasz esetén ki tudjunk lépnie belőle.
E mellett a Fidesz egyik EP-képviselője egy napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az alacsony olajár miatt kérdésessé válthat Paks orosz finanszírozása is.
Egyelőre a paksi beruházásnak az előkészítése zajlik a megkötött kormányközi szerződések alapján, ám már most számos kérdés felmerül a projekttel kapcsolatban. Miért választotta Magyarország az orosz ajánlatot a tendereztetéssel szemben? Milyen lépésekben valósulhat meg a két új paksi atomerőművi blokk kivitelezése? Mikor kezdődhetnek meg az építkezések? Megtérül-e a beruházás és milyen feltételek mellett? Melyek a legfőbb kockázatok? Hogyan befolyásolja az orosz-ukrán konfliktus, valamint az Oroszország elleni szankciók a projektet? Ezekre válaszoltak a paksi beruházás illetékesei egy szerdai háttérbeszélgetésen. Aszódi Attila kormánybiztos elárulta, hogy az orosz partner kezében a finanszírozási ajánlat volt az aduász, ezzel nem lehetett versenyezni. Hangsúlyozta azt is, hogy 60 év alatt a projekt megtérül 15-17 forintos kilowattóra egységköltség mellett, ez átszámítva 49-56 eurós megawattóra költséget jelent. Nagy Sándor, az MVM Paks-II. Zrt. vezérigazgatója azt vetítette előre, hogy terveik szerint 2018-ban megkezdődhet az építkezés. Sok kérdés azonban nyitva maradt (főleg a költségvetés oldaláról) és van némi bizonytalanság a válaszokban. Összefoglaljuk, hogy mit tudunk eddig a paksi projektről.
A Paksi Atomerőmű bővítését nem érinti az Oroszország elleni mostani nemzetközi szankciós csomag - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
További három szerződést kell kötni Oroszországgal annak érdekében, hogy megindulhasson a paksi beruházás - nyilatkozta a Népszavának a beruházásért felelős kormánybiztos.
Lezárult egy hároméves nemzetközi projekt, amelyben Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének szakemberei a gázhűtésű gyorsreaktor üzemanyag-ciklusának vizsgálatával foglalkoztak. A kutatómunka ezzel nem ért véget, az intézet részt vesz egy kísérleti reaktor közép-európai létesítésének előkészítésében - közölte Aszódi Attila igazgató az MTI-vel.